• 2026.07.26.
„A Havanna-lakótelep betonrengetegétől a posvány közepén álló várig. Manír legújabb, mélyen személyes esszéjében a ’70-es évek gettóvilágán, a Trapper farmerek nosztalgiáján és a Nyugattal kapcsolatos kollektív tévképzeteinken keresztül mutatja meg a rideg valóságot. Mert a rendszerváltás eufóriájában elért szabadság sokaknak csak annyit jelentett, hogy az olcsó bortól telibehányhatták a kukát – miközben a vár ura változatlanul az új király maradt.”
• 2026.07.25.
•
1 Comment
A mozivásznat nem lehet megenni, a vörös szőnyegből pedig nem lehet tüzet rakni télire. Radnai Márk szerint a politika csupán „értékes filmszínház”, ahol a közösségi médián keresztül tartják fenn a tömeg vérszomját. De miből fogunk élni, amikor a lámpákat felkapcsolják, és a büfében már nem fogadják el a tapsot? Tűéles, fanyar reflexió a látványpolitika mögött rejlő fojtogató valóságról.
• 2026.07.25.
„Riders on the Storm – dallamok egy széteső ország kulisszái mögött. Manír legújabb írásában a be nem váltott politikai ígéretekről, az adófizetés megtagadásáról és az alakuló ülés utáni kocsmai eufóriáról beszél. Mert amikor az új proli nemzedék végleg felszabadul, az okosabbja nem a hazát hagyja el, csupán a vállalkozását menti ki abból a mocsokból, ami most elkerülhetetlenül következik.”
• 2026.07.25.
A kocsmapultnál még akadnak, akik úgy szorongatják a reményt, mint az utolsó felvizezett sörüket. Azt hiszik, az Új Király majd lenyugszik, de Manír tudja: a kobra nem lesz házimacska attól, hogy teleette magát. Ha a csúcson a brutalitás és a gúny a törvény, a mocsok lefolyik a buszmegállókba, a sarki közértbe és a családi asztalhoz is. Tűéles, megrázó és fanyar látlelet a társadalom szétrohadásáról, a fertőző gyűlöletről és a Sötét Jövő forgatókönyvéről.
• 2026.07.24.
„Új, modern kori koronázás készülődik – korona, esztergomi érsek és egyházi eskü nélkül, egy platóról gyalázkodó új uralkodóval. Manír legújabb, kíméletlen írásában az alkoholmámorba és rendezvényekbe fojtott új világ mögé néz, miközben a gyermekeinek próbálja elmagyarázni a megváltoztathatatlan igazságot: a kötelesség mindig előrébb való, mint a jog.”
• 2026.07.23.
•
1 Comment
„Felnőtt egy komplett generáció erkölcsi gátak nélkül, miközben az egyetemet végzett szavazók disznó-orr fogóval rángatnák el a politikai ellenfeleiket. Manír legújabb írásában kendőzetlenül beszél a helyrehozhatatlan szellemi károkról, a mesterséges lélegeztetőgépen lévő európai valutáról, és a Nagy Hamis Birodalom háborús logikájáról, ahol a pusztítás az egyetlen eszköz a bűnök eltörlésére.”
• 2026.07.23.
A sármos mosolyok és a felhőtlen éjszakák mögött lassan, de szisztematikusan zárul a háló. A Sármőr átveszi a hatalmat a palotában: a háta mögött kizárja a barátnőit a saját üzletükből, átrendezi a házszabályokat, kiszorítja a hűséges tanácsadókat, és a Hagyományőrzőt is elhallgattatja. Magyarország lélekben összeomlik a saját piros széke hűlt helyét nézve, de a Duna-parti hajnalban egy régi gyógyító kérdése visszhangzik benne: „Tényleg csak ennyire tartod magad, hogy egy ilyen állapotot elfogadj?” A Sármőr-sorozat megrázó és fordulópontot hozó 7. része a parancsuralmi gázlángolásról (gaslighting) és az ébredő önbecsülésről.
• 2026.07.22.
•
1 Comment
„Ígérték, hogy nem lesz luxus – lett. Ígérték, hogy nem hozzák helyzetbe a rokonokat – hozták. Manír legújabb, kíméletlen írásában a Titanic-osztályú Magyarország nevű hajó fedélzetére kalauzol, amely kormányos nélkül száguld a jéghegy felé. Egy világvégi látomás az urambátyám-világról, a neoliberalizmus bűneiről és a mindent eltörlő nagy világégés előszeléről.”
• 2026.07.22.
Míg egyeseket gondolkodás nélkül visz el a rendőrség, az elsőfokon elítélt megmondóemberek büntetlenül gyalázhatnak közméltóságot és nemzetet. Napi reflexió a kettős mércéről és a patriotizmus igazi megszerveződéséről.
