• 2026.10.27.
A Spartacus-féle rabszolgafelkelés valójában egy alulfinanszírozott, nehezen skálázható gerillamarketing-projekt volt, ahol elégedetlen munkatársak lépték át a gladiátorképző kapuját. A „szabadság” mint strong brand és a word-of-mouth elképesztő növekedést hozott, ám hamar megérkezett a klasszikus startup-probléma: a growth without operations. Rimóczi László zseniális történelmi-üzleti szatírája a Kígyó Biciklizik oldalán.
• 2026.10.25.
Miből él a Z-kategóriás politikai influenszer, ha a számlázás hallatán lábrázást kap, és hét év alatt háromszor sem veszi elő a pénztárcáját? Hortolányi Gábor kíméletlenül fanyar szatírája a bevállalós srácokról, a patrióta adománygyűjtő kalapozásról, az ál-kapcsolatokról és az önmegvalósító pancserek törvényszerű pofára eséséről.
• 2026.10.23.
Mi lenne, ha Kafkának pályázati adatlapot kellene kitöltenie a Metamorfózisról, ahol a várt eredmény egy bogárrá változó ember, an indikátor meg an, hogy nem tud felkelni? Rimóczi László esszésorozatának második fejezete an öncenzúráról, an elszámolhatóság giccséről és a művészet eredendő illetlenségéről. Mert an igazi mű ott kezdődik, ahol a pályázati rubrikák véget érnek.
• 2026.10.20.
Mivé válik az alkotás, ha már nem azért történik, hogy megszülessen valami, hanem azért, hogy beadási határideje legyen? Rimóczi László esszéje a pályázati bükkfa-nyelvről, a sorkizárt PDF-ekbe kényszerített álmokról és a projektkultúráról. Amikor a regényíró már nem regényt ír, hanem „egyéni narratív eszközökkel vizsgálja a társadalmi izolációt”, a nyelv megelőzi a gondolatot, az alkotó pedig lassan előre alkalmazkodik.
• 2026.10.18.
Lehet csodálatos víziód, elképesztő organikus elérésed és halhatatlan szlogened – de ha nincs gabonád hetvenezer embernek, a forradalmat legyőzi a logisztika. Rimóczi László zseniális esszéjében Spartacus mozgalmát vetíti össze a modern KPI-készítéssel és az enterprise operations modellekkel. Mert a történelemben végül nem mindig a legerősebb üzenet győz, hanem az, akinél van raktárkészlet.
• 2026.10.16.
Miért pásztázzuk az éjszakai égboltot remegő telefonnal, furcsa fénypontok után kutatva? Az UFO-k története valójában nem az idegen civilizációkról szól, hanem az emberiség kozmikus magányáról. Rimóczi László mély és fanyar esszéje a végtelen éjszakáról, a barlanglakók isteneiről, a lakótelepen parkolójegyet váltó űrhajókról és arról az ősrégi vágyunkról, hogy valaki végre visszanézzen ránk a sötétségből.
• 2026.10.13.
A politika már születése pillanatában mágikus realista műfaj volt. A mágikus realizmusban a csoda természetes; a politikai propagandában viszont a természetes válik csodává. Egyik napról a másikra retusálnak ki embereket a fényképekről, cserélnek ki igazságokat az újságokban, miközben a politikus magánszemélyből plakátra nyomtatott nemzeti mesealakká lényegül át. Rimóczi László lenyűgöző publicisztikája a hatalom retorikájáról, a családi emlékezetről és a felejtés elleni ellenállásról.
• 2026.10.11.
A siker önmagát magyarázza: egyenes vonal, pezsgőbuborékok, taps és szalagcímek. A kudarc viszont filozófussá tesz bennünket. Megnyitja bennünk a legősibb kérdést: miért nem? Rimóczi László mély és fanyar esszéje a banális vereségekről, a konyhában zúgó hűtőszekrényről, az elengedett szerepekről és arról a képzeletbeli, tökéletes emberről, akivel egész életünkben hiába próbálunk versenyre kelni.
• 2026.10.10.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, amelyik egy napon arra ébredt, hogy a közepén kettéhasadt – bár a hasadásnak semmi látható nyoma nem volt. A szegény ember legkisebb fia útra kel, hogy találjon egy helyet, ahol nem kell minden reggel politikai oldalt választani. Egy öreg királylány régi térképén megtalálja a választ, ám a főtérre kikerülő térképet a sebes szél kettétépi… Modern szatíra a társadalmi polarizációról, a családi asztalnál zajló háborúkról és a szuverén királyról.
