• 2026.09.07.
Szombat este volt. Magyarország egyedül maradt a palotában. A Sármőr Pakson járt. Mostanában sok dolga akadt arrafelé. Az a nagy büszkeséggel beharangozott dunai építkezés ugyanis
• 2026.09.05.
Fajsúlyos irodalmi allegória a társadalom harmadát kitevő jobbágyokról, a hatalom őrjöngéséről és a valódi Nemzetről. Mi történik, ha a kiszolgálók elvégzik a piszkos munkát, a fogadóban megérkeznek a kaszás parasztok, a Vándor pedig kimondja a végső igazságot?
Bálványimádók szaladnak a szakadék felé, mert a mélység felett ott lebeg a bálványuk képe – digitálisan kivetítve. A Kígyó ezúttal a „Lex Reflexió” keretében bontja le a magyar politikai színházat: a Bohóckirály trónra lépésétől a Bukott Király elhallgatott válaszaiig. Ez már nem ideológia, és nem is klasszikus bal- vagy jobb oldal. Ez a társadalmi elbutulás, a csőcselékké züllesztett tömeg és a meztelen királyok fájdalmas diagnózisa.
A mozgalmat nem lehet kiutalni a kabinetirodából, mint a szociális tüzelőt. Tusványos után az elkeseredett jobboldal válaszokat várna, de csak felülről vezérelt „mozgalmi” toposzokat kap. Tűéles vezércikk Orbán Viktor tusványosi beszédének tévedéseiről, a Fidesz digitális analfabetizmusáról, a félreértett fiatalokról és a patriótizmus valódi jövőjéről.
• 2026.07.21.
A Bohóckirály beteg, frusztrált világában nem tűri az ellentmondást, ám a rögvalóságban még léteznek szabadok, akiknek van emberi tartásuk. Miközben a hatalom bábjai és a jobbágyok hajbókolnak, a nemzet kettészakadt: a nép lassan elveszíti bizalmát az ócska, hazugságokra épített színház felett. Manír – a megrepedt porcelánbaba, aki reggelre mindig megragasztja magát – tudja, hogy a vész közelg. Ám a hatalmasságok csak addig erősek, amíg ki nem egyenesednek a kaszák: mert a végén sosem a nyers erő győz, hanem a tartás.
• 2026.07.20.
A zajos mulatság és az ünneplés mákonyos mámora után Magyarországra éjszaka riasztó álmok törnek rá. A sötétben elsuttogott emlékek egy régi, elfeledett világ ajtaját nyitják ki: álmában felkeresi a bölcs Öreg Mestert és az elvarázsolt kertet. A fiatal fák kikötéséről, a gyökértelenül elszáradó ágakról és a föld valódi megőrzéséről szóló példázatok szembesítik a múlt elfeledett tanításaival. Szürreális, mélyreható allegória a nemzeti önazonosságról, a felelősségről és a vakító fények mögött megbúvó valóságról.
• 2026.07.19.
„A hatalom nem egy villanykapcsoló, amit ha átkattintasz, azonnal bilincs csattan az ellenségeiden. Manír legújabb írásában a szavazói delírium és a vágyvezérelt jogállam mögé néz, lerántva a leplet a hátsó szobák alkujairól, ahol a kutyasétáltatók ugyan cserélődnek, de a póráz végén mindig a naiv kisember marad.”
• 2026.07.19.
Így kezdte Manír lejegyezni a beszédét, ugyanis elhatározta, hogy elég volt neki a dologtalan hétköznapokból, és ő is politikusnak áll. Ha másnak ment, és tízmilliókkal
