A sármőr és Magyarország románca

A sármőr és Magyarország románca 12.

Schneider Edina • 4 hozzászólás

Magyarország nem tudta, ki tette a levelet az asztalára. Boríték, név és dátum nélkül csupán néhány összetűzött lap feküdt előtte, a tetején egyetlen rövid mondattal: Megtette. A sármőr előző feleségének írása felszínre hozza a lélektani zsarolások, a titokban rögzített hangfelvételek és a párhuzamosan rendezett előadások fojtogató valóságát. Miközben a palota folyosóin lehalkulnak a beszélgetések, és a téren felmorajlik a nép, Magyarország végre megérti az Öreg Mester poloskákról szóló szavait. A sármőr és Magyarország románca 12. fejezet.

Tovább olvasom

A sármőr és Magyarország románca 11.

Schneider Edina

A sármőr sorozat 11. fejezete kíméletlen tükröt tart a félelemre épülő államgépészetnek. A palotában mindennap felállítanak valakit a céltáblára a tömeg szórakoztatására, miközben az ország hivatalaiban senki nem mer aláírni semmit. Leszakadt hidak, beázó műtők, üres raktárok kísérik a nyilvános kivégzéseket. Amikor végül elmarad a cirkusz, a kíméletlen valóság ott marad: kenyér attól még nem lett.

Tovább olvasom

A sármőr és Magyarország románca 10. – Az alvók birodalma

Schneider Edina • 8 hozzászólás

A sorozat 10., megrendítő fejezetében a Sármőr egy kettévágott gránátalma magjaival magyarázza el Magyarországnak a hatalomgyakorlás legsötétebb titkát: nem az uralkodók tartják fenn a birodalmat, hanem azok, akik örülnek, hogy ma nem értük jöttek. Ám amikor a palota erkélyén lezajlik a végső szembesítés, Magyarország olyan döntést hoz, ami mindent megváltoztat.

Tovább olvasom

A sármőr és Magyarország románca 9. – A néma folyosók

Schneider Edina • 1 Comment

A sármőr és Magyarország románcának 9. fejezetében a néma folyosókon megáll a levegő. Nem dördülnek lövések, csak ajtók záródnak be, és halk szavú, szürke ruhás emberek kezdik írni a listákat. A bántalmazó hatalom fokozatos elszigeteléssel, a bűntudat keltésével és az elhallgattatással éri el, hogy a társadalom a szomszédja elhurcolásakor is megkönnyebbülten suttogja: biztosan megérdemelte. Miközben a palotában koccintanak a hamis békére, a kertben és a téren már morajlik a nép. Magyarország az ablakban állva, a Sármőr fojtogató fogásában döbben rá arra a dermesztő igazságra, hogy az odakint várakozó tömeg már nemcsak a zsarnok bukását akarja, hanem tőle várja a választ: melyik oldalon áll.

Tovább olvasom

A sármőr és Magyarország románca 8. – A keserédes megbocsátás

Schneider Edina

A Duna-parti séta után Magyarország úgy érezte, végleg elég volt a bábként kezelésből és az elszigetelésből. Ám a palotába visszatérve a sármőr virágcsokorral, kisfiús bűnbánó mosollyal és ígéretekkel fogadta. A csábítás és a megbocsátás újra működött, de a rózsaszín szemüveg már odalett: Magyarország a lelke mélyén már pontosan tudta, hogy a maszkot csak átmenetileg ragasztották vissza, és a székeket hamarosan újra arrébb tolják.

Tovább olvasom

A Sármőr és Magyarország románca 7. –  Naplótöredékek a palotából

Schneider Edina

A sármos mosolyok és a felhőtlen éjszakák mögött lassan, de szisztematikusan zárul a háló. A Sármőr átveszi a hatalmat a palotában: a háta mögött kizárja a barátnőit a saját üzletükből, átrendezi a házszabályokat, kiszorítja a hűséges tanácsadókat, és a Hagyományőrzőt is elhallgattatja. Magyarország lélekben összeomlik a saját piros széke hűlt helyét nézve, de a Duna-parti hajnalban egy régi gyógyító kérdése visszhangzik benne: „Tényleg csak ennyire tartod magad, hogy egy ilyen állapotot elfogadj?” A Sármőr-sorozat megrázó és fordulópontot hozó 7. része a parancsuralmi gázlángolásról (gaslighting) és az ébredő önbecsülésről.

Tovább olvasom

A Sármőr és Magyarország románca 6. –  Az Öreg Mester kertje

Schneider Edina

A zajos mulatság és az ünneplés mákonyos mámora után Magyarországra éjszaka riasztó álmok törnek rá. A sötétben elsuttogott emlékek egy régi, elfeledett világ ajtaját nyitják ki: álmában felkeresi a bölcs Öreg Mestert és az elvarázsolt kertet. A fiatal fák kikötéséről, a gyökértelenül elszáradó ágakról és a föld valódi megőrzéséről szóló példázatok szembesítik a múlt elfeledett tanításaival. Szürreális, mélyreható allegória a nemzeti önazonosságról, a felelősségről és a vakító fények mögött megbúvó valóságról.

Tovább olvasom

A sármőr és Magyarország románca 5. – Álruhában az éjszakában

Schneider Edina

Magyarország a gyönyörű palotájában sétálgat, de a lelkében vihar dúl. Holnap hazatér a Sármőr az üzleti útról – egyszerre érzi a mindent elsöprő szerelmet és egy hideg, megmagyarázhatatlan szorongás fojtogató szorítását. Hogy kiszabaduljon a gondolatai közül, Mátyás királyként álruhába bújik, és a barátnőjével beleveti magát a nép közé, egy lüktető éjszakai mulatságba. A tömegben elvegyülve azonban olyan beszélgetésfoszlányok ütik meg a fülét – eltűnő déli harangszóról, átnevezett vármegyékről és a Gellért-hegyen harmincöt fokban gyakorlatozó katonákról –, amelyekről a palotában semmit sem tudhatott. Mi történik a háta mögött? Miközben hazasétál a sötétben, és a postagalamb már a Sármőr közeledtét jelzi, a tömegből elhangzik egy félve suttogott név, amely rég eltemetett emlékeket tép fel: az Öreg Mesteré. Magyarország álma ezen az utolsó egyedül töltött éjszakán nem lesz nyugodt.

Tovább olvasom