• 2026.10.27.
A Spartacus-féle rabszolgafelkelés valójában egy alulfinanszírozott, nehezen skálázható gerillamarketing-projekt volt, ahol elégedetlen munkatársak lépték át a gladiátorképző kapuját. A „szabadság” mint strong brand és a word-of-mouth elképesztő növekedést hozott, ám hamar megérkezett a klasszikus startup-probléma: a growth without operations. Rimóczi László zseniális történelmi-üzleti szatírája a Kígyó Biciklizik oldalán.
• 2026.10.26.
Ötvenkét évesen, túl a kötözött sonka korszakon és a levegőtlen szorítóharisnyákon, Schneider Edina rájött: az öltözködés tanulható. Önironikus, felszabadító írás a változókori izzadásról, a próbafülkés hasbehúzásról és arról a ruháról, amit vacsora és desszert után sem kell kigombolni.
• 2026.10.23.
Mi lenne, ha Kafkának pályázati adatlapot kellene kitöltenie a Metamorfózisról, ahol a várt eredmény egy bogárrá változó ember, an indikátor meg an, hogy nem tud felkelni? Rimóczi László esszésorozatának második fejezete an öncenzúráról, an elszámolhatóság giccséről és a művészet eredendő illetlenségéről. Mert an igazi mű ott kezdődik, ahol a pályázati rubrikák véget érnek.
• 2026.10.22.
Magyarország szobájában még be vannak húzva a függönyök, de a fésülködőasztalra felkerül egy kristálygömb, amely összeköti a külvilággal. Közben a sármőr kordonok mögé zárja az ötvenhatos ünnepet, és tombolva utasítja vissza a saját orvosát. Schneider Edina allegorikus sorozatának legújabb, fordulatos és megrázó fejezetei.
• 2026.10.20.
Mivé válik az alkotás, ha már nem azért történik, hogy megszülessen valami, hanem azért, hogy beadási határideje legyen? Rimóczi László esszéje a pályázati bükkfa-nyelvről, a sorkizárt PDF-ekbe kényszerített álmokról és a projektkultúráról. Amikor a regényíró már nem regényt ír, hanem „egyéni narratív eszközökkel vizsgálja a társadalmi izolációt”, a nyelv megelőzi a gondolatot, az alkotó pedig lassan előre alkalmazkodik.
• 2026.10.19.
Ötvenhárom évesen csillogó miniruhában, negyven kilóval kissebb kiadásban tündökölni a vacsoraasztalnál csodálatos dolog. De miért szégyelljük kimondani, ha a nagy fogyáshoz gyógyszeres segítséget kaptunk? Schneider Edina fanyar és mélyen empatikus írása az Ozempic-korszakról, a társadalmi figyelmesség elvontságáról, a szolidaritásról és arról, miért ne adjunk elő hiányos történeteket követendő receptként a sorstársainknak.
• 2026.10.18.
Lehet csodálatos víziód, elképesztő organikus elérésed és halhatatlan szlogened – de ha nincs gabonád hetvenezer embernek, a forradalmat legyőzi a logisztika. Rimóczi László zseniális esszéjében Spartacus mozgalmát vetíti össze a modern KPI-készítéssel és az enterprise operations modellekkel. Mert a történelemben végül nem mindig a legerősebb üzenet győz, hanem az, akinél van raktárkészlet.
• 2026.10.16.
Miért pásztázzuk az éjszakai égboltot remegő telefonnal, furcsa fénypontok után kutatva? Az UFO-k története valójában nem az idegen civilizációkról szól, hanem az emberiség kozmikus magányáról. Rimóczi László mély és fanyar esszéje a végtelen éjszakáról, a barlanglakók isteneiről, a lakótelepen parkolójegyet váltó űrhajókról és arról az ősrégi vágyunkról, hogy valaki végre visszanézzen ránk a sötétségből.
• 2026.10.15.
Magyarország délután is alszik. Az elküldött követek, a fel nem bontott levelek és a szándékosan félreértelmezett szövetségesek árnyékában a Sármőr szilárdan fogja a hatalmat. Amikor az Öreg Mester orvost küld a palotába, a Sármőr apparátusa azonnal falat von köréjük. Ám mielőtt a doktort is elküldené az udvarmester, megszületik a suttogott üzenet: „Mondja meg, hogy nem én zártam be a kaput.” Schneider Edina felkavaró, lélektani publicisztikája a diplomáciai elszigetelésről és an igazság utolsó nyomairól.
