Bürokrácia helyett betegelhárítás: a magyar egészségügy csodái

Aki azt gondolta, hogy az elhárítás valami titkos ügynökség kalandjait rejti, az nagyot tévedett. Ugyanis a magyar állami egészségügy nem éppen James Bondos izgalmakkal kecsegtet, hanem inkább egy bürokratikus labirintusba vezet, ahol a betegek időpontot kérni próbálnak. A rendszer úgy van kitalálva, hogy a rászorulók döglődjenek meg, míg a papírok között lavíroznak, és a betegelhárító eljárások kereszttüzében próbálják felvenni a kapcsolatot a szakrendelésekkel.

A szabályok, mint a modern kor mumusai, csak arra várnak, hogy megnehezítsék a betegek dolgát. Szakrendeléshez beutalót gyűjteni olyan, mint lottózni: a valószínűségek nem az ön javát szolgálják. Az egész procedúra egy igazi cirkusz, ahol a cirkuszi állatok, azaz a betegek, akrobatikus mutatványok árán próbálnak bejutni a „szakrendelés” nevű attrakcióra. Mert ha véletlenül mégis sikerül, a „boldog” találkozás a kezelőorvossal nem más, mint egy újabb papírmunkával fűszerezett csalódás. Csak az tudja, hogy miért, aki már átélte.

Így hát a magyar egészségügyben az elhárítás működik, de nem úgy, ahogy azt bárki is szeretné. Az igazi mesterfogás nem a beteggyógyítás, hanem a betegek elhárítása. Sőt, talán ez a legnagyobb sikerük, hiszen így a várólisták sosem csökkennek, a rendszert pedig senki sem akarja megdönteni. Ezt hívják 21. századi egészségügynek.

Kígyó szerkesztőség