
Manír stáció mesék 11: Elcserélt vagy felcserélt szerepek
Ripacs arca eltorzult: – Tudod, ki vagyok Én? Én! – üvöltötte. – És tudod, kik állnak mögöttem? Én a Színész vagyok! De te ki vagy? Ki vagy te énmelllettem? Én, Én lettem, de te ki vagy?

Az az igazán nagy szerencséje ennek az országnak és nemzetnek, hogy minden állítás ellenére a magyar mindenhez is ért. Ezt abból lehetett mindig is a legjobban lemérni, hogy míg a fejlett Nyugaton unalmukban Jürgenék azon, hogy „csináljunk valami faszságot”, három hétig agyaltak, a magyar már megcsinálta. Amikor pedig a magyarra rászabadították a jogokat, még büszkén is volt hülye. Azt mondjuk soha, senki nem vette észre, hogy ez nem a magyar rafkó volt: pusztán a mindenkori uralkodó tudta, hogy ha félrenéz a nép stiklijei fölött, akkor az ő stiklijeit meg a nép nézi el neki, még akkor is, ha az arányok nagyban eltérnek.Manír ezt már a kilencvenes években megtanulta, amikor legalizálták a lopást és a gazdasági bűnözést, és úgy hívták, hogy rendszerváltás. A hatalom akkor is félrenézett – m…
Ez a tartalom a fizetési fal mögött van
A folytatás a Kígyó Biciklizik előfizetői számára érhető el.
A támogatások nélkül nem tudjuk fenntartani a magazint.
Támogatom a magazintA támogatás nem előfizetés, ezért nem oldja fel a zárt tartalmakat. A Stripe-oldalon megjelenő összeg ajánlott összeg, amelyet bárki szabadon megváltoztathat.
Mi a legabszurdabb következménye, hogy a magyar mindenhez is ért?
A Kígyó biciklizik Halotti Beszéd Létlelet Manír politikai szatíra propaganda stáció-mesék társadalomkritika
Last modified: 2026.10.01.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
A hozzászólás az aktív előfizetők számára érhető el.
Előfizetői belépés
Előfizetés