A valóság túl szürreális ahhoz, hogy komolyan vegyük

Manír stációmesék 13: Közhírré tétetik

Ripacs arca eltorzult: – Tudod, ki vagyok Én? Én! – üvöltötte. – És tudod, kik állnak mögöttem? Én a Színész vagyok! De te ki vagy? Ki vagy te énmelllettem? Én, Én lettem, de te ki vagy?

ManírSzerző:

Az utolsó történetben ott hagytuk el Manírt, a teraszon fröccsözve, harmincfokos, fülledt nyári levegőben. Nem látott mást, csak az utca macskakövébe beleizzadt unott arcokat, és a közönyt, ami felváltotta a tavaszi eufóriát. Látta a Hazugság Istenét, aki leszállt közénk, felzabálta a droidok elméjét, és a hazugságokat gyűlöletté „nemesítette”.Manír akkor azt mondta: Isten megbocsát, én nem. Mert a hazugságok ára a társadalom lezüllése, és a nemzet immunrendszerének teljes szétrombolása. Innen nincs visszaút.…vagy mégis van?Tisztelt Olvasó!Manír átköltözik egy új honlapra, ami nemcsak egy honlap, hanem egy közösségépítő vállalkozás is egyben. A jövőben Manír ott fog megjelenni a történeteivel, miközben közösen építeni fogunk egy célt: nevezetesen azt, hogy az ország minden pontján le…

Ez a tartalom a fizetési fal mögött van

A folytatás a Kígyó Biciklizik előfizetői számára érhető el.

A támogatások nélkül nem tudjuk fenntartani a magazint.

Támogatom a magazint

A támogatás nem előfizetés, ezért nem oldja fel a zárt tartalmakat. A Stripe-oldalon megjelenő összeg ajánlott összeg, amelyet bárki szabadon megváltoztathat.

Kígyó Szatíra-Szavazás

Miért ne lenne abszurd a közösségi építkezés, ha közben magunkat hazug droidként ábrázoljuk?

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

A hozzászólás az aktív előfizetők számára érhető el.

Előfizetői belépés

Előfizetés

Vélemény, hozzászólás?

Last modified: 2026.10.01.