A valóság túl szürreális ahhoz, hogy komolyan vegyük

Címke: Rimóczi László

Pénzmag, avagy a magyar erdők titkos vegetációja

Rimóczi László

Mélyre hatoló gyökérzetű euró, savanyú talajban elértéktelenedő forint, madáretetőben csipegetett bankjegyek és az óvodai jel híján árván maradt milliárdos kötegek. Rimóczi László sziporkázó tárcaesszéjében bemutatja a hazai erdőgazdálkodás legújabb ágazatát: a készpénztermesztést, ahol a föld azért a legnépszerűbb magyar bank, mert nem kér igazolást a betét eredetéről.

Tovább olvasom

Roxfort: túlélni az iskolát

Rimóczi László

Háromfejű kutya a folyosón, éjszakai büntetés a gyilkos pókok között, és sehol egy óra az albérleti szerződésekről vagy az adóbevallásról. Rimóczi László fanyar és mélyreható esszéjében a hatósági felügyelet rideg szemével vizsgálja meg a Roxfortot, ahol a tanárok értekezleteznek, a gyerekek meg próbálják túlélni a tanévet.

Tovább olvasom

A lázadás mint marketingkampány (2.)

Rimóczi László

Lehet csodálatos víziód, elképesztő organikus elérésed és halhatatlan szlogened – de ha nincs gabonád hetvenezer embernek, a forradalmat legyőzi a logisztika. Rimóczi László zseniális esszéjében Spartacus mozgalmát vetíti össze a modern KPI-készítéssel és az enterprise operations modellekkel. Mert a történelemben végül nem mindig a legerősebb üzenet győz, hanem az, akinél van raktárkészlet.

Tovább olvasom

A lázadás mint marketingkampány (1.)

Rimóczi László

A Spartacus-féle rabszolgafelkelés valójában egy alulfinanszírozott, nehezen skálázható gerillamarketing-projekt volt, ahol elégedetlen munkatársak lépték át a gladiátorképző kapuját. A „szabadság” mint strong brand és a word-of-mouth elképesztő növekedést hozott, ám hamar megérkezett a klasszikus startup-probléma: a growth without operations. Rimóczi László zseniális történelmi-üzleti szatírája a Kígyó Biciklizik oldalán.

Tovább olvasom

Pályázati pollúció (2.)

Rimóczi László

Mi lenne, ha Kafkának pályázati adatlapot kellene kitöltenie a Metamorfózisról, ahol a várt eredmény egy bogárrá változó ember, an indikátor meg an, hogy nem tud felkelni? Rimóczi László esszésorozatának második fejezete an öncenzúráról, an elszámolhatóság giccséről és a művészet eredendő illetlenségéről. Mert an igazi mű ott kezdődik, ahol a pályázati rubrikák véget érnek.

Tovább olvasom

Pályázati pollúció (1.)

Rimóczi László

Mivé válik az alkotás, ha már nem azért történik, hogy megszülessen valami, hanem azért, hogy beadási határideje legyen? Rimóczi László esszéje a pályázati bükkfa-nyelvről, a sorkizárt PDF-ekbe kényszerített álmokról és a projektkultúráról. Amikor a regényíró már nem regényt ír, hanem „egyéni narratív eszközökkel vizsgálja a társadalmi izolációt”, a nyelv megelőzi a gondolatot, az alkotó pedig lassan előre alkalmazkodik.

Tovább olvasom

Az emberi hülyeség patinás úttörői (1.)

Rimóczi László

Lehet csodálatos víziód, elképesztő organikus elérésed és halhatatlan szlogened – de ha nincs gabonád hetvenezer embernek, a forradalmat legyőzi a logisztika. Rimóczi László zseniális esszéjében Spartacus mozgalmát vetíti össze a modern KPI-készítéssel és az enterprise operations modellekkel. Mert a történelemben végül nem mindig a legerősebb üzenet győz, hanem az, akinél van raktárkészlet.

Tovább olvasom

Nem vagyunk egyedül – jegyzetek a kozmikus magányról

Rimóczi László

Miért pásztázzuk az éjszakai égboltot remegő telefonnal, furcsa fénypontok után kutatva? Az UFO-k története valójában nem az idegen civilizációkról szól, hanem az emberiség kozmikus magányáról. Rimóczi László mély és fanyar esszéje a végtelen éjszakáról, a barlanglakók isteneiről, a lakótelepen parkolójegyet váltó űrhajókról és arról az ősrégi vágyunkról, hogy valaki végre visszanézzen ránk a sötétségből.

Tovább olvasom