Az igazi reménytelenség az, amikor a reménybe kapaszkodsz
• 2026.09.09.
A Törpék tort ülnek. Manírnak csak aą pincérkedés jutott, miután ellehetetlenítették mindazt, amire feltette az életét. A Törpék röhögnek. Nem tudják, ki Manír. Nem is érdekli őket semmi más, mint a tor. Szükséges veszteségnek tartják az árván maradt családokat, gyermekeket. Azt hiszik, az ő világuk elérkezett.Manír csak nézi őket. Ezt a koszlott, ócska brigádot, akik azt hiszik, hogy az elvek, a hit csak amolyan játékszerek, és úgy cserélgethetik őket, mint az alsójukat: a szerdait a hétfőire. Mosás nincs. Manírban felsejlik egy szövegtöredék: „Meztelen emberek sírgödrüket ássák, kopognak a rögök, de ők már nem hallják.” Nem hallják, mert a toron torkaszakadtából üvölt a műveletlen „zenész”, aki felküzdötte magát, és a Törpékből meggazdagodva szipolyozza őket mindaddig, amíg lehet. Aztán …
Ez a tartalom a fizetési fal mögött van
A folytatás a Kígyó Biciklizik előfizetői számára érhető el.
A támogatások nélkül nem tudjuk fenntartani a magazint.
Támogatom a magazintA támogatás nem előfizetés, ezért nem oldja fel a zárt tartalmakat. A Stripe-oldalon megjelenő összeg ajánlott összeg, amelyet bárki szabadon megváltoztathat.
Last modified: 2026.10.01.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
A hozzászólás az aktív előfizetők számára érhető el.
Előfizetői belépés
Előfizetés