A valóság túl szürreális ahhoz, hogy komolyan vegyük
A Mátrix hibája

A Mátrix hibája, avagy miért nem a csoda az AI generálja már a magyar GDP felét?

Ha több tízezer magyar vállalkozó percenként generálja a passzív jövedelmet költség és tudás nélkül, miért nem ugrik ötszáz százalékot a GDP negyedévről negyedévre? Brillman Zsolt újabb fanyar publicisztikájában a makrogazdasági valósággal szembesíti a digitális kuruzslókat, akik alapfokú sablonokból árulnak csodarecepteket – ugyanitt mindenre jó kencefice óccsón eladó.

Brillmann Zsolt Brillmann ZsoltApropó2 perc olvasás

Valami súlyos hiba keletkezhetett a Mátrix forráskódjában, mert a közösségi média hírfolyamait böngészve teljesen egyértelművé válik, hogy a klasszikus közgazdaságtan alapjai itt és most végérvényesen érvényüket vesztették. Nincs olyan hét, sőt lassan olyan nap sem, amikor ne tűnne fel egy újabb önjelölt technológiai látnok, aki egy rövid videóban, határozott kézmozdulatok kíséretében elmagyarázza, miként épített fel egy olyan saját mesterségesintelligencia-rendszert, amely egyetlen éjszaka alatt meghatszorozta a bevételeit. A jelenség lenyűgöző. Ha hihetünk a hirdetéseknek, ma Magyarországon több tízezer olyan egyéni vállalkozó és AI-pápa működik, akiknek az automatizált AI-rendszereik percenként generálják a passzív jövedelmet, költség és tudás nélkül. Ebben a valóságban már régen nem a növekedés üteme a kérdés, hanem az, hogy a nemzeti össztermék miért nem mutat ötszáz százalékos ugrást negyedévről negyedévre. A költségvetési hiánynak és a makrogazdasági kihívásoknak elvileg másodpercek alatt kellene elpárologniuk, hiszen a digitális megváltók seregei már minden üzleti folyamatot optimalizáltak is.

 

A makacs számok és a látványos reklámvideók közötti tátongó szakadék azonban óhatatlanul felvet egy kellemetlen alternatív hipotézist. Létezik egy olyan halvány valószínűség is, hogy az univerzumnak nem a fizikai törvényei romlottak el, hanem a digitális piacon megjelent digitális kuruzslók aránya érte el a kritikus tömeget. Az automatizáció csodáját hirdető vállalkozók jelentős része ugyanis meglepően hasonló mintázatot követ. A saját fejlesztésűnek nevezett, revolúciós rendszerek a valóságban legtöbbször kimerülnek egy ingyenesen elérhető nyelvi modell felületének alapfokú használatában, vagy egy előre legyártott, semmitmondó sablongyűjtemény továbbértékesítésében. Az üzleti modell igazi iróniája abban rejlik, hogy ezek a rendszerek valóban képesek jelentős bevételeket generálni, csak éppen nem az ügyfeleknek, hanem maguknak az oktatóknak és a csodarendszereket kínáló ágenseknek. A tudásipar legújabb hulláma nem a meglévő vállalkozások hatékonyságát növeli, hanem a könnyű meggazdagodásban bízó gyanútlan vásárlók forrásait csapolja le. Amíg a közösségi algoritmusok készséggel terjesztik a csodatevő receptek hirdetéseit, a Mátrix illúziója töretlenül fennmarad, a valódi értékteremtés pedig csendben megvárja, amíg a digitális zaj végleg lecsillapodik.

 

Ugyanitt mindenre jó kencefice óccsón eladó!

Unod, hogy a Facebook elrejtse előled az tartalmainkat? Iratkozz fel A Kígyó Telegram-csatornájához itt! Itt cenzúrázás és algoritmus-mocsok nélkül közvetlenül elérsz minden új írást.

Hozzászólások

A hozzászólás az aktív előfizetők számára érhető el.

Előfizetői belépés

Előfizetés

1 Comment

Vélemény, hozzászólás?

A szerzőről

Összes szerző →
Brillmann Zsolt
Brillmann Zsolt

Brillmann Zsolt vagyok, Szegeden élő AI kutató, elemző, előadó és közösségépítő. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásával, szervezeti bevezetésével és kritikai vizsgálatával foglalkozom. Olyan megoldásokon dolgozom, amelyek üzleti vagy társadalmi problémákra adnak használható választ. Munkám során a technológiai lehetőségeket mindig az…

További cikkek →