Baka András, akit a köztudat már csak a “vagyonellenőr” néven emleget, most ismét a Tisza kormányának nevében ülhet alá a vitatott vagyonellenőrzési törvényre. Igen, jól olvasták! A törvény, amely szigorúságával még a legnagyobb harcosokat is megijeszti, már második körben várja a kegyelmét. A kérdés csupán annyi: vajon mit ér az államfő visszaküldése, ha jelenlegi kormánya továbbra is makacsul ragaszkodik a törvényhez? A válasz egyértelmű: semmit.
Az államfő, akinek szava foglalt helyet a szívünkben, most úgy tűnik, egy színjáték szereplőjévé vált, akinek hangját a Tisza éppen csak hallhatóan, de annál határozottabban elnyomja. Olyan ez, mint amikor az ember a színházban ül, és a színpadon csak a láthatatlan rendező utasításait hallgatja. Miért is változtatna a Tisza, ha a hatalom ezer szálon fűzi a törvények szövetét, a szigorúság pedig nemcsak elvárás, hanem a mindennapok része?
Egy biztos: a vagyonellenőrzés nemcsak a pénzeket, hanem a már-már elfeledett politikai etikát is megpróbálja feléleszteni, de ha az államfő nem tudja megzabolázni a Tiszát, akkor csak egy újabb törvény marad a sok közül, amely inkább a félelem, mintsem a bizalom alapjait fekteti le a jövőre nézve.
Kígyó szerkesztőség







Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
A hozzászólás az aktív előfizetők számára érhető el.
Előfizetői belépés
Előfizetés