A parlament szerdai ülésén, ahogy a gyász fellegei felett a remény sugarai is átszűrődnek, a képviselők nem csupán a 1956-os forradalom hőseire emlékeznek, de a jövőt is próbálják megformálni. Képzeljük el: a szónokok valamiféle politikai balett keretében szövik a gazdaságot érintő terveiket, miközben a nemzeti gyász szelleme lebeg a levegőben.
A nap középpontjában a 2027-es költségvetés áll, amelyben a nagyvállalatok adóztatásának módosítása is helyet kapott. Miután a kormány javaslata szerint a nagy cégek bevételeit 15%-os adó sújtaná, egy másik színpadi elem a nyugdíjminimum emelése. Az árvaellátás is felfelé ívelhet, hiszen a tervek szerint 2024. január elsejétől 120 ezer forintra nőne.
De nem ám csak a számok játsszák a főszerepet; a reklámadó ismételt bevezetése, a jövedéki adók emelése (itt a tömény szeszes italok és a dohánytermékek kapják a főszerepet) is a napirenden szerepel. A parlament tehát egyfajta színpad, ahol a politikai dráma nem csupán a múlton, hanem a jövőn is múlik. Egyetlen kérdés marad: vajon a képviselők valóban a nép érdekében táncolnak?
Kígyó szerkesztőség
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
A hozzászólás az aktív előfizetők számára érhető el.
Előfizetői belépés
Előfizetés