Hortolányi GáborKikerekedett szemű naivitással kérdezte: – Miért nem vagyunk már ismerősök? – már a Facebook nevű pöcegödörben. Én pedig gondolkodtam rajta, hogy ha ezt sem érti, akkor egyáltalán érdemes neki elmagyarázni?
Ha nem érti, hogy mindazokkal, akik hatalomra juttattak – ma már leírhatjuk, hogy hivatalosan is gyanúsított köztörvényes bűncselekmény okán – egy olyan embert, akit emberek közé se volna szabad engedni, és tették ezt pusztán gyűlöletből, azzal nekem nincs dolgom. Sem a virtualitásban, sem pedig a való világban. Pedig szívességet kérni jött. Mert a gyűlölet mellett a szívességkérés, az megy. Meg az elmúlt tizenhat évben, hogy ezek loptak. Kérdésem volna!
Te mi a büdös jó…-ból vettél magadnak házat a panel helyett? Miért teheted meg, hogy éppen nem dolgozol? Te is megdicsértél a budai hegyekben egy kertet egy néninek, ő meg adott cserébe pár tízmilliócskát?
Szánalmas. Szánalmasak vagytok. És a magyarázataitok is. Meg a reakciótok is. A sértett önérzet, hogy mert ő másra szavazott, nem a barátom többé. A baj az, hogy nem érti: nem az a baj, hogy másra, hanem az, hogy kire. Ha nem voltál képes felfogni a kampányban és előtte, hogy olyan valakire adod a voksod, aki jól láthatóan komoly kihívásokkal küzd, miközben te amúgy coach lennél, aki gyógyít, akkor nem nálam van a baj. Még akkor sem, ha ezt írod:
„Magadban kell változtatni, nem a külvilággal. Mindegy, hogy Tisza vagy Fidesz. Ha magadon nem dolgozol, megette a fene. De én, ha nem haragszol, pontot teszek ennek a végére.”
Ugye tetszik érteni? Én vagyok a hülye. Nekem kell magamon változtatni, hogy megértsem, hogyan lehet miniszterelnök egy köztörvényes bűncselekmény gyanúsítottja. És ő a támogató; miután valójában én zártam le ezt a dolgot itt, most még sértetten lezár.
Itt tartunk most. Ide vezetett a magyar nép szisztematikus hülyítése a rendszerváltás óta. A gyűlölet, a megvetés, a tudás nélküli gőg mindenütt. Miközben az influenszerek, a coachok, az LLM-tudósok és AI-pápák világát építettük fel magunknak, most meg csodálkozunk, hogy nem tudunk beszélgetni, sőt már nem is akarunk. Egyszerűen csak azért, mert amikor még nem volt okostelefon meg internet, akkor is pontosan ennyi hülye volt, csak ha nem is titkolta, kevésbé tűnt fel. Most meg naponta mondja bele a pofádba, vagy írja meg neked, és még büszke is rá.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
A hozzászólás az aktív előfizetők számára érhető el.
Előfizetői belépés
Előfizetés