A drogériai árrésstop, mint valami elnyújtott szappanbuborék, lassan kipukkadni látszik. Az uniós bíróság előtt áll a kérdés, hogy e „nagyra törő” intézkedés vajon a közérdek szolgálatában állt-e, vagy csupán a kormányzati önkény újabb mézesmadzagja volt. Amíg a politikai elit a pódiumon feszít, a hétköznapi fogyasztók csak nézik, ahogy a drágább drogériás termékek árcédulái lassan eltűnnek a polcokról, mint a kormányzati ígéretek az elhúzódó válságban.
A jogi viták mögött felsejlik az a paradoxon, hogy egy olyan intézkedés, ami elvileg a vásárlók védelmét hivatott szolgálni, valójában lehet, hogy csak a piaci versenyt korlátozta. Az uniós bíróság döntése tehát nem csupán a drogériák számára hozhat új helyzetet, hanem a kormányzat számára is, amely eddig nem éppen a jogi tisztaság mintaképeként tetszelgett. Hiszen ki ne emlékezne a múltban a „nincs más választás” retorikára? Most viszont úgy tűnik, a választás a bíróság kezében van, és nem a kormányéban.
Kígyó szerkesztőség
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
A hozzászólás az aktív előfizetők számára érhető el.
Előfizetői belépés
Előfizetés